|  Fizikai-Kémiai Szakértői Osztály
|
| Az osztály vegyész-, fizikus- és geológus szakértői vizsgálnak minden olyan bűnjeltárgyat, szervetlen és szerves eredetű anyagmaradványt és -felkenődést, amelyek bizonyíthatják a bűncselekmények megtörténtét. Kivételt képeznek az emberi eredetű anyagmaradványok (vér, váladékok, hámszövetdarabok, stb.). Ezen túlmenően a fizikus szakértők elméleti kérdések (pl. esemény rekonstrukció: emberi test kizuhanása, eszközhasználat módja) megoldásában is részt vesznek, míg a vegyészszakértők azonosító vizsgálatokat végeznek anyaggyűjtemények és számítógépes adatbankok segítségével.
|
| A vizsgálatok elvégzéséhez speciális optikai mikroszkópok, pásztázó elektronmikroszkóp (SEM), energiadiszperzív röntgen-spektrométer (SEM-EDS), FTIR spektrofotométerek, infravörös mikroszkóp, mikroszkópi Raman spektrofotométer áll rendelkezésre, valamint az elődök tapasztalata, szakirodalom, és nemzetközi kapcsolatok, amelyekre a szakértők minden egyes szakvéleményükben támaszkodhatnak.
|
|
Leggyakoribb ügyek:
- közlekedési bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása),
- személy elleni bűncselekmények (pl. emberölés, rablás, erőszakos közösülések),
- dolog elleni bűncselekmények (pl. rongálás, betörés, gyújtogatás).
|
|
A vizsgálatok alapján, többek között, megválaszolhatók az alábbi kérdések:
- Égett-e a gépjárműizzó a baleset pillanatában?
- Ki vezette a gépkocsit a baleset pillanatában?
- Érintkezett-e a sértett és gyanúsított ruházata a bűncselekmény elkövetésekor?
- Járt-e a gyanúsított/sértett a bűncselekmény helyszínén?
- A sértett(ek) ruházatán található anyagmaradványok származhatnak-e a lefoglalt gépjármű festett felületéről, szélvédőjéből vagy műanyag karosszéria-elemeiből?
- A gyanúsított(ak)tól lefoglalt ruházati tárgyakon vagy eszközökön lévő anyagfelkenődések/anyagmaradványok (pl. fém, festék, üveg, textília) származhatnak-e a bűncselekmény helyszínén található tárgyakból?
- A sértett(ek)től lefoglalt ruházati tárgyakon vagy eszközökön lévő anyagfelkenődések/anyagmaradványok (pl. fém, festék) származhatnak-e a gyanúsított(ak)tól lefoglalt eszközökből, vagy a bűncselekmény helyszínén található tárgyakból?
- A printelt szöveg vagy az aláírás került először a papírra (t.i. üres papírra, vagy a szerződést is tartalmazó papírra került az aláírás)?
- A kérdéses személy kezén vagy ruházati tárgyain vannak-e lőmaradványok, azaz használt-e lőfegyvert, illetve csoportosan elkövetett bűncselekmény esetén ki volt az a személy, aki lőfegyvert használt?
- Emberi test véletlenül zuhant-e ki az épületből vagy gépjárműből, vagy idegenkezűség is közrejátszott abban?
Ezeken túlmenően természetesen megválaszolható minden olyan kriminalisztikai kérdés, amely anyag- és analitikai vizsgálatok, természettudományos törvényszerűségek alapján megválaszolható.
|
|
 IR-spketrometriai vizsgálatra előkészített,
20 µm vastagságú, gépjármű festék preparátumok.
Leggyakrabban vizsgálatra kerülő anyagmaradványok:
- felkenődött vagy beszáradt, idegen festékmaradványok,
- felkenődött, letört vagy megolvadt műanyagdarabok,
- textil- és fonaldarabok, elemi textilszál-töredékek,
- gépjármű izzók,
- fémfelkenődések és –maradványok,
- lőmaradványok (GSR),
- talajmaradványok, különféle építőanyagok (pl. habarcs, beton) törmelékei,
- növénymaradványok,
- üvegtörésből származó szilánkok,
- ismeretlen eredetű vegyszerek maradványai,
- olajok, gumik, ragasztószerek maradványai,
- festéktonerek, tinták, pecsétek és nyomataik.
|
|
A fenti anyagmaradványok leggyakrabban mikroméretekben, mikromennyiségekben tapadnak meg a bűnjeltárgyakon – a forenzikus tudományokban használatos mikro-anyagmaradványok elnevezésük is innen ered –, illetve többnyire szennyezett állapotúak. Jellemző tulajdonságuk, hogy hosszú idő elteltével is megtalálhatók a bűnjeltárgyakon, ezért felkutatásuknak és vizsgálatuknak kiemelt jelentősége van a bizonyítási eljárás során.
|
|
| |
